Van az ablakunkban egy porcelán táncosnő. A férjem herendi nagymamájáé volt, majd halála után a családtól kaptam ajándékba.

Korábban nem találkoztam ilyen figurális porcelánnal és bár a család egy része porcelán festő volt, ők sem tudták megmondani, hogy ki ez a nő. A kisebb műkereskedelmi oldalakhoz hasonlóan volt ugyan valami halk pusmogás, hogy ő talán Seherezádé, de azért voltak kétségeim. Ugyan miért lenne minden ismeretlen keleti nőt ábrázoló tárgy Seherezádé?

A dolog egyre jobban foglalkoztatott, hiszen az interneten történő bámészkodás során azt is láttam, hogy ez nem egy gyakori tárgy.

A világhálón a „laza” Seherezádé megjelölésen kívül semmit nem találni róla. A herendi kisplasztikákról általánosságban annyit lehet tudni, hogy 1923-tól[1] a gyár a kereslet fellendítése érdekében az elszegényedett, nagy hagyományú középosztály számára kezdett el foglalkozni ezek gyártásával.[2] A harmincas években pedig a köztéri szobrairól is ismert Lux Elek tervezett aktot és táncoló alakot a Manufaktúra számára.[3]

De a szobor alján olvasható 5881 formaszám, valamint az egyszerű, címer nélküli Herend felirat a két festőecsettel nem hagyott nyugodni. Az interneten látható márkajelzések között nem találtam ezt a típust.

Könyvtárazás és további netezés után végül írtam a herendi manufaktúrának, ahonnan minden kérdésemre pontos választ kaptam.

Szóval.

A figura neve Zaréma.

Zaréma Puskin A bahcsiszeráji szökőkút c. versének egyik főszereplője. Magát a verset ezen a linken tudjátok elolvasni.

http://ketezer.hu/2006/06/a-bahcsiszeraji-szokokut/

Aki viszont most nem akar verset olvasni, annak gyorsan összefoglalom a történetet.

Girej tatár kán foglyul ejt egy lengyel hercegnőt, Máriát. Hazatérve Bahcsiszerájba Girejt már nagyon várja háreme és első felesége, a grúz származású Zaréma, aki történetesen a legszebbek között is a legszebb. Girej beleszeret az éjjel nappal sorsát sirató Máriába, melyet Zaréma is észre vesz. Zaréma egy éjjel meglátogatja Máriát és kéri, ne hódítsa el tőle a kánt. A történet további eleme balladai homályba vész. Puskin csak utal rá, hogy nem sokkal később Zaréma és Mária is meghal. Mária titokzatos módon vesztette életét, míg Zarémát az eunuchok dobták a folyóba…

A történetből több balett is született. A koreográfiák tiszta vizet öntenek a pohárba: Zarémát féltékeny nőként mutatják be, aki szerelemféltésből megölte Máriát. Zaréma sorsa ezzel megpecsételődött, a kán a folyóba dobatta. A linken megnézhetitek az egyik híres koreográfiát és benne a kritikus pontot. Zarémát a legendás magyar balerina, Lakatos Gabriella alakítja. Aki nem olvasta el a verset, az is nézze meg ezt a balett részletet, mert tényleg érdemes:

A porcelán Zaréma is táncol, tehát a szobor alkotója is látta (talán a Lakatos Gabriellával készült) balettot. A szobor ugyanakkor nem kifejezetten van klasszikus balerinának öltöztetve. Klasszikus balett előadásokon még a háremhölgyek is jobban fel vannak öltözve, mint ez a porcelán Zaréma. Megformálása éppen ezért pusztán a képzelet szüleménye lehetett az alkotó részéről, és nem egy konkrét klasszikus balerinát ábrázol.

Hogy ki az alkotó? Herend válasza szerint egy bizonyos Káldor Aurél mintázta meg Zarémát az 1950-es években.

Káldi Aurél

Káldor Aurél (1924-?) szobrász Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványa volt. Alkotásai kisplasztikák és portrék voltak, melyeket maga faragott márványból, kőből és fából. 1959-től számtalan modellt készített a Herendi, Hollóházi és Aquincumi Porcelángyár részére. 1963 óta szinte kizárólag egyházművészettel foglalkozott.[4] Zarémát tehát 1959-ben tervezhette.

Herend kegyetlen a nőkkel. Zaréma hiába szép és izgalmas, hiába nincs rajta súlyfelesleg, ha egyszer a fenekén a máz hibás. A ritkán látott márkajelzést a kicsit hibás, másodosztályú termékekre használták a hetvenes, nyolcvanas években.

Tehát a feltevésem arról, hogy van egy art deco szobrom, megbukott. De legalább most már tudom, hogy ki ez a veszedelmes nő az ablakunkban.

[1] Katona Imre: A magyar kerámia és porcelán. (Képzőművészeti zsebkönyvtár.) Bp. Képzőművészeti Alap. 224 l.

[2] Szűts István Gergely: Visszacsatolt piacok? A Herendi Porcelángyár kereskedelmi kapcsolatai Észak-Erdélyben 1940-1944 között. file:///C:/Users/banyi/Google%20Drive/Herend/visszacsatolt%20piacok.pdf

[3] Az időszak legnépszerűbb akt szobra a Lux Elek által tervezett Fátyoltánc és Fésülködő nő c. kisplasztikája volt. Katona Imre: i. m. 224 l.

[4] http://lexikon.katolikus.hu/K/K%C3%A1ldor.html