Herendi Fohász – egy korai „eretnek” porcelán leleplezése

Hetekkel ezelőtt keresett meg két gyűjtő ismerősöm a következő problémával.

Egyikük nem olyan rég vette meg az alábbi, hatvanas évek után gyártott Herendi szobrocskát. Tette mindezt úgy, hogy nem is gyűjt Herendit, de ezt a darabot mégsem tudta a bolhapiacon hagyni. (Megértem.) Mivel nem tudott semmit a szobrocskáról, az egyik facebook csoportban is érdeklődött a figura történetéről.

figura.jpgFotó: a gyűjtő engedélyével.

Ha jól tudom, a tagok közül nem nagyon tudott senki segíteni, viszont egyikük mutatott egy 1940-es években készült nagyon hasonló szobrocskát. Ez a darab már kicsit más méretű volt, a festés pedig abszolút különbözött az előzőtől, a kereszten nem volt Jézus, ráadásul a feszület anyaga minden másra hasonlított, csak nem a porcelánra. Íme, a kép erről a darabról is:

figura_1.jpgFotó: a gyűjtő engedélyével.

Tehát adódott a kérdés, hogy mi van most:

  • hányféle festés létezik?
  • van Jézus, vagy nincs Jézus?
  • mi a hivatalos mérete a kis szobornak?

A kérdés végül hozzám is eljutott.  És milyen jó, hogy így történt, mert nekünk is van egy pont ugyanilyen, hetvenes években gyártott nippünk, amiről mi csak annyit tudtunk, hogy Fohász a címe. :)

Így aztán írtam Herendnek. Az innen kapott választ most itt is megosztom, hadd okuljon belőle mindenki, akit ez érdekel.

Szóval:

  • A Herendi Porcelánmanufaktúra is megerősítette azt, hogy a kompozíció neve Fohász.
  • Tervezője Lőrincz István.
  • A tervezés éve: 1940-es évek.
  • Hivatalos méret: 14,8 cm.
  • Ilyen figurák csak egyféle formaszámmal készültek (5627).
  • A gyár csak és kizárólag Krisztussal gyártotta az alábbi képen látható színezéssel:

 my_post_6_1.jpgKép: saját. 

Tehát: az a gyűjtő ismerősöm, akinek a tulajdonában álló Fohász 9 cm magas, nincs rajta Krisztus és furcsa a kereszt anyaga, NEM A HIVATALOS VERZIÓ. Ez egy „eretnek” darab. Az én feltételezésem szerint ennek az lehet az oka, hogy egy gyári munkás kihozta a gyárból ezt a nem szabványméretre kiégett darabot, otthon valamilyen anyaggal (talán fával) kipótolta a keresztet, és saját fantáziája szerint megfestette a figurát. Erre utal a szobrocska alján látható jelzés is, ahol „véletlenül” kimaradt a címer alatt a hivatalos, kékkel felvitt „Herend” felirat:

jelzes_1.jpgA "házi festésű" Fohász jelzése

rendes_negyvenes_1.jpgNegyvenes évek - hivatalos - Herendi jelzései. Forrás: Herendi porcelán márkajegyei. Herend, (2002.) 22 l.

Mindenesetre Lőrincz Istvánról (1901-1985), a szobrocska tervezőjéről annyit tudunk, hogy 1938-tól volt a Herendi Porcelángyár műteremvezetője[1], majd 1949 és 1956 között Gádor Istvánt leváltva a Magyar Iparművészeti Főiskola porcelántervező tanszékének vezetője volt.[2]

A Lőrincz Istvánról szóló, artportalon olvasható cikk szerint „a művész 1957-től szabadfoglalkozású művészként alkotott. Műtermében fémoxidokkal és fehér fedőmázzal égetett porcelán dísztárgyakat hozott létre, anyag és mázkísérleteket folytatott. Fémmel kombinált félporcelán tárgyai a 60-as években technikai ritkaságnak számítottak”. Én sajnos nem találtam képet ezekről a különleges kerámiákról. Úgy sejtem, hogy Katona Imre Mai magyar kerámia c. munkájában talán van róluk valami reprodukció, de sajnos mostanában nem jutok el olyan helyre, ahol kézbe vehetném a kötetet.

Ha esetleg van Lőrincz István fémmel kombinált félporcelánjairól képed, kérlek, küldd el a regikeramiak@gmail.com címre, hogy mások is láthassák ezek a tárgyak! :)

 

 

 

 

 

[1] https://artportal.hu/lexikon-muvesz/lorincz-istvan-5424/

 

[2] https://artportal.hu/lexikon-muvesz/lorincz-istvan-5424/ , ill. Szilágyi András: A magyar iparművészet története 1945 után. Különös tekintettel a design fejlődésére és a szilikát művészetekre (kerámia, üveg, porcelán). Doktori disszertáció. 2011. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Művészettörténeti Doktori Iskola. 205 l. A dolgozat interneten is olvasható!